A meggyűrt térben hajnaltájt oldalra fordultak a távoli fekete házak. Izzadva ébredtem, pólót cseréltem és megmostam az arcom.
-Nem tudom, hogy jutok ki innen! –  kiabálta utánam kétségbeesetten a tükörképem, ahogy kiléptem az ajtón. A szűk tereket és az azokat összekötő véges utcákat jártam az árnyékomat követve. Nem tudom, hogy jutok ki innen.